Még 184 nap
Beck György kétségtelenül komoly szakember, nem véletlenül található mindig magas polcon, most például a Vodefone Magyarország vezérigazgatója, de lesz még más is. De bármennyire menedzserguru, még neki sem hiszem el, hogy a mobiltévézésnek - a mostani formájában - irdatlan jövője lenne. Az lehet, hogy a pekingi olimpia miatt majd dinamikusan folytatja az áttörést, vagy mi, de ez csak a sültgazdagok és aranyifjak attrakciója marad, mint a nagyvérű verdák slusszkulcsainak köztéri rázogatása nyilvános maszturbálás gyanánt, esetleg légypapíros igyekezettel, hátha rászáll néhány hosszúcombú pillangó. (Milyen szép képzavarok!)
Ha a színes tévé a butítás, akkor a mobiltévé meg vakítás, parasztvakítás. Ugyanis mobilon tévézni - legyen bármilyen nagy az a kicsi kijelző - egyszerűen nem lehet, sportot nézni meg végképp nem. Ráadásul ha azt a képet nyomatják mobilra, amit egyébként a kameramanok és a rendezők az egyre nagyobb képernyőjű televíziókra konfiguráltak, akkor tutira semmi nem fog látszani belőle, legfeljebb hallatszani fog, de akkor semmivel nem jobb, mint egy Sokol rádió, csak drágább, de nagyon. Hát ezért jutott eszembe Beck György üzleti látomásáról - már meg ne sértődjön! - Hakapeszi Maki, a Zsebtévé egykori sztárja (köszönet érte Kemény Henriknek). Ha emlékeztek rá, ő volt az a kedves majmocska, aki néhány tábla csokiért mindenféle használhatatlan cuccot és varázslást rátukmált a hiszékeny úrra. Hát ezért, meg a szépemlékű Zsebtévé miatt.
