Aktuálisan az a helyzet, hogy Haile Gebrselassie, a maratonfutás világcsúcstartója azt mondta: ha Pekingben nem csökkentik drasztikusan a légszennyezettség mértékét, akkor ő valószínűleg nem áll rajthoz az augusztus 8-án. Az olimpia lovasversenyeinek szervezők pedig azt ígérik: légkondicionált istállókat rendeznek be, hogy ne szenvedjenek a lovak a hőségtől, de egy svájci csapat már visszamondta a lovasversenyeken való részvételt attól tartva, hogy állataik nem bírják majd a nyári meleget. Állítólag öt év alatt legalább tíz halálos baleset történt a 2008-as pekingi olimpiára készülő stadion építkezésén, ezt a hírt azonban erőst cáfolják a kínai hatóságok. És Peking határozott úgy, hogy az olimpikonok nyugodt felkészülését biztosítandó - és nem mellesleg külföldi kémektől tartva - elzárja sportolóit a nyilvánosság elől.
Elég is ennyi a jelenből, nézzünk inkább vissza közel négy évet.
Emlékeztek még arra, amikor 2004-ben az athéni játékok záróünnepségén Peking polgármestere átvette az olimpiai zászlót, hosszan lobogtatta minden irányban, majd kezdetét vette a kínaiak 10 perces promóciós műsora? Igen, arra, amivel lemosták az egész záróünnepséget, de talán visszamenőleg a görög megnyitót is. Akinek nem rémlik, az most az alábbi videón visszatekinthet. Láthat sok kimosdatott mosolygós gyereket, európai (atlanti) cuccokba öltöztetett örvendező lakosságot, majd autentikusnak tűnő kínai hangszerekkel ugrubugrizó miniszoknyás kínai csajszikat, mátrixos mozdulatsorozatot lenyomó pirosruhás szépszál fickókat, kicsi kislányt énekelni és puszit dobni. Szem nem marad szárazon, szőr feláll a hátakon.
Biztosak lehetünk benne, hogy 199 nap elteltével egy brutálisan nagy és extatikusan látványos megnyitó ceremóniában lesz részünk. Ezrek mozdulnak majd egyszerre! Effélére már csak Kína képes, és talán Észak-Korea. Diktatúrában ez nagyon megy.