Még 198 nap
Még a múlt században volt, hogy a televízió fekete-fehér képet mutatott, de nem azért, mert elromlott. Akkoriban volt izzasztó közvetíteni egy olimpiai megnyitó ceremóniát, elmesélni a nézőknek, hogy melyik ország küldöttsége miféle színpompás egyenöltözetben vonul. (És véletlenül se feledkezzünk meg a műkorcsolya-versenyek szpíkereiről sem, akik mire elmesélték, hogy milyen színű a szoknyácska, a felső, a fodor, a flitter, a kesztyű, a hajdísz, na akkorra rendszerint vége is lett a kűrnek.) A tévék előtt ülő magyar lakosság meg igyekezett beleképzelni a szürkeségbe a szivárványt, olykor össze-összeveszett, hogy a falvédőhöz vagy az állólámpa búrájához hasonlíthat-e jobban az a szín, amit éppen ecsetel Vitray Tamás. Aztán jött a színes tévé, szavakat rabolt tőlünk, elnyomja a fantáziát. Manapság aki öt színnél többet fel tud sorolni egy lélegzetvételre, az vagy nyelvzseni, vagy festékboltos.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) legutóbbi elnökségi ülésén eldőlt, hogy a Roland divatház öltözteti a magyar csapatot a pekingi játékokon. A formaruhákra egyébként három cég pályázott nyolc kollekcióval.
Íme egy fotó, amiről hosszan lehetne beszélni:
Erről azonban nincs mit mondani:
Az olimpiák és a módi viszonyáról pedig itt egy videó, ami az 1992-es barcelonai játékokat idézi fel, amikor 25 topmodell mutatott be a korábbi olimpiai helyszínekhez kapcsolódó ruhakölteményeket.
